A
manométer (ismert még:
nyomásmérő és
feszmérő néven is) egy mechanikus mérőeszköz folyadékok vagy gázok nyomásának mérésére. A speciális célra készült nyomásmérőknek egyedi neveik vannak, például barométer, vákuummérő, vagy a járművek kerekeiben lévő levegő nyomását ellenőrző "nyomásmérő".
Léteznek:
- közvetett és
- követlen elven mérő manométerek.
Közvetett elven működik az összes olyan nyomásmérő, nyomás távadó, nyomáskapcsoló, amely a nyomást mechanikus alakváltozássá alakítja, majd az elmozdulás értékét jelzi ki.
A közvetett elven működő manométerek előnyei:
- kis méret,
- tetszőleges működési helyzet,
- mechanikai rezgéseknek ellenálló kivitel,
- nagy mérési tartomány,
- leolvasáshoz nagyméretű skála készíthető, és
- nagy mérési pontosság.
Mérési tartományuk néhány Pa nyomástól több száz MPa-ig tejed.
Közvetlen elven működik az összes folyadékoszloppal mérő manométer és egyes digitális manométerek.
A földi légkör Föld felszínére kifejtett nyomása: elfogadott értékét egy atmoszférának
nevezik, amely 1013 milibarral, 101 325 pascallal (Pa) vagy 760 torr-al egyenlő.
A nyomás a tengerszint feletti magassággal és a hőmérséklettel változik. (Mérése a magasság közelítő megállapítására alkalmas.) Standard szintnek tengerszinten mért átlagos nyomást
(1013,25 mbar) tekintik, s a különböző magasságokon mért adatokat általában ehhez viszonyítva adják meg.
